Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nos, igazából a csaplári erdő már alcsúthoz tartozik, közigazgatásilag. Viszont alcsút, nem alcsút - falunk határszakasza! Ezért én személy szerint még acsához "sorolom". Hisz az acsaiaknak is voltak arrafelé mindig földjei!

Az erdő egy fennsíkon fekszik, mely a vértesacsai völgy határát képezi. Az erdő aljában, (a hármashatáron, illetve a lencseföld mellett), a vértesboglári vasútállomás romjainál vezetett valaha a három falut (Vértesacsa, Vértesboglár, Alcsútdoboz) összekötő földes út. Ezek találkozásánál, a patak partján állott egykor egy csárda, melyről az erdőt csaplári erdőnek is nevezik! Bár valójában csak az alcsúti erdő itt elterülő kisebb szakasza, a népnyelv nem tesz különbséget.

Az erdő történelmi jelentőségét főleg a József nádor emlékoszlop teszi ki, valamint az erdő nagyrészén elterülő bronzkori településnyom, középső-bronzkori urnasíros temetővel, melyről bővebben írtam a Helytörténet menüpontban, A bronz népe témakörben. Fent az erdőben, a fennsík peremén haladt egykor egy törökmogyoróval, és gesztenyével szegélyezett út. Ez út mentén található az emlékoszlop is. Az út tovább haladva alcsút felé, egy számomra ismeretlen létesítmény mellett ment tovább. E létesítmény szemmel látható nyomai: egy, a vértesre tekintő peremen három kő pad. Lényegében két függőleges, és egy rajtuk keresztbe fektetett kőlapokból álló padok. A közvetlen közelükben pedig egy mintegy másfélszer másfél méter alapterületű, kb. húsz cm magas "kőkerítés" egy öreg fa körül. Hogy eredetileg a fa köré építették, vagy a fa véletlen nőtt -e ki azon belül, nem tudhatom... De rendkívül figyelemre méltó. Innen egy eléggé feltűnő ösvényen lehet leereszkedni a völgybe. Az ösvény sok helyen meredek oldalban ereszkedik le, ezen részeken mélyen az oldalba vájták, több szakaszon kövezett az oldala is. Bármi is volt ott, a környéken lakók gyakran jártak fel gyalogosan, és a nehezen járható szakaszokat biztonságosan járhatóvá tették...