Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Temetők

A mai temetők mellett található a régi katolikus temető, sűrűn benőve fákkal, bokrokkal. E temető (mint a többi általában) is egy korábbi temetőre helyeztetett. Néhány éve a mellette levő telket megvásárolta egy beruházó, s mikor bulldózer-rel bejáratot válytak, egy sokkal régebbi temető sírjai kerültek a felszínre. Ezt követően a munkálatok befejeződtek, úgy tűnik véglegesen.

Ady Endre utcában, és a Pató-hegyen vörös színű sírköveket találtak többen is, ezeket senki sem azonosította még.

Új telep - Mester utca: avar-kori temető, talán sosem kerül feltárásra...

Körtvélyeslápi-dűlőben római temetők találhatóak. Az északi részen levő késő-római temető a 60-as (?) években feltárásra került, de a délebbre levő, kora-római urnás temető még érintetlen.

Csaplári-erdő: a József nádor emlékoszlopnál középső-bronzkori urnasíros temető. Már a rómaiak kifosztották.

 

Pincék

Pató hegy aljában (Pálos pince), és az Alcsútdobozra vezető (811-es) főúton láthatóak még löszfalba vájt régi, használaton kívüli pincék.

Ady Endre utcában ritkán fedeznek fel a felszínen már nem látható pincét, illetve ismeretlen rendeltetésű gödröket, vájatokat. Ezek sosem kerültek átvizsgálásra, de a szálhagyomány szerint török-kori pincék, vagy alagutak lehetnek.

A pinceharaszt nevű helyen -mint a neve is adja- voltak régen pincék, de sajnos mára már nem láthatóak...

 

Szőlők

Nem tudni, mikor kezdtek igazán komoly szinten foglalkozni szőlővel az acsaiak, de annyi bizonyos, hogy a XIX. században jelentős szőlőtermesztés folyt a faluban, egészen a 1880 -as években pusztító filoxéra járványig. A fő jövedelemforrásukat vesztett acsaiak közűl sokan elköltöztek a városokba... Manapság komolyabb mértékben a meleg-hegyen ("szőlőhegy"), és az alcsút felé eső határszakaszon folyik szőlőtermesztés.

 

Malmok

A Pató-hegy alján levő füves területen tudomásom szerint régen malom volt. Néhány éve még voltak ott ugyan nagy fehér kövek, de mára ezeknek is nyoma veszett...

A rendőrségi épület mellett is állt még egy malom a háború utáni időkben...

A horgásztó felett terül el a malom-domb. Nevéből ítélve ott is malom lehetett valaha. Mára kicsiny pince található a szántóföld mélyén.

 

Alagutak

Az Ady Endre utcában, mint fentebb említettem, találtak alagutakat, illetve pincéket. Nem került sor az azonosításukra.

A csordakút nevű helyen ma is látható egy gémeskút maradványa... egyesek szerint a kútból egy alagút nyílik... Igaz-e,vagy legenda? Tán sosem derül ki, mivel régen be lett temetve (tán épp ezért?!)...

 

Tanyák, csárdák

A Csákvárra vezető földes út mentén található egy vitéztanya nevű terület, itt korábban a vitéz Márkusy (ha rosszul írom a nevet, elnézést kérek érte) család tanyája állott.

A csaplári-erdő alatt - és a boglári vasútállomás mentén vezetett valaha az Alcsútra menő út. Itt állt valamikor egy csárda, mely a hely névadója is lett.

Másutt csak felszíni nyomokból lehet csárdára, tanyára következtetni. Így például:

- A régi váli-út mentén (a váli szakadékon át).

- A Csákvárra vezető földes út mentén,a Vértesboglár - Csákvár közti útra kivezető szakaszon.

- A lakóteleppel szemközt (Csákvár felé) vezető földes út mentén, a lakótelep közelében.

- A 811 - es út mentén, Alcsút irányában a nagyfeszültségű villanypásztor alatt.

 

Iskolák

Édesanyám mesélte régen, hogy 3 iskolába jártak gyerekkorukban. Az egyik iskola ma is üzemel... A másik iskola a régi varroda épületében működött (a Pató-hegy, és a Wörösmarty utca között). A harmadik iskolaépület a mai templomkert területén állt,de annyira süllyedni kezdett, hogy végül elbontásra került.

 

Vasúti épületek

Vértesacsán 1898 óta volt vasúti közlekedés. A vasútállomás szebb időket is megélt épülete még máig is látható. Műemlék,így nem döntik le. Viszont fel sem újítják. Megvárják míg magától összedől. Érdemes megemlíteni egy helyi mókát: Állítólag az itt lakó néni babákat készített... Miután elhagyatottá vált az épület, az itt maradt babák ijesztően hatottak a sötét épületben... Akkoriban a gyerekek számára bátorságpróba volt, ha sötétben be mert menni a babák közé... A babák már nincsenek meg, és az épület maga életveszélyes, hisz veszélyesen omladozik.

A falu központjában látható a régi bakterház,de a Vértesboglárra vezető úton is állt hajdan egy épület,a 6 -os őrház. Ahol a földesút kereszteződik a sínekkel, ott állt az épület. Az alapjai ma is láthatóak, és egy vadalmafa is árulkodik a hajdani életről... Szintén édesanyám mesélte, hogy az ott lakó öreg nénike minden áldott nap besétált a faluba vásárolni...

 

Üzemek

Varroda ("babagyár") : A pató-hegy alatt működött a '60 - '70 -es években (épülete korábban iskolaként is üzemelt). Mára romladozó épület.

Kovácsüzem : A rendőrségi épület mögött láthatóak a romjai. Vele szemközti gazos telken pedig üzemanyag-telep volt a kommunista időkben.

Ládagyár: A termelőszövetkezet mellett, a völgyben állt a ládagyár, de a '70 (?) -es években leégett.

Cipőgyár: A Vendel-téren működött még néhány éve az Olasz-Magyar tulajdonban levő (emlékezetünkben Walter & Csöpi néven ismert) cipőgyár, melynek Ukrajnában is volt érdekeltsége.

 

Repülőgép

Emlékszem, a 80' -as években még az iskola udvarában ki volt állítva egy narancssárga színű vitorlázó repülőgép... Nem tudom honnan származott, de az idő foga kikezdte, és végül elvitték onnan.